Szakembert keresek
Medencék párátlanítása Medence alapozás Medence burkolatok Medence élményelemek Medence építés Medence fűtés Medence gépészet Medence lépcső, létrák Medence szerkezetek Medence takarások Medencék téliesítése Medence tervezés Medence vegyszerezés Medence világítás Gőzkabinok Kerti és fürdő tavak Oktatás, továbbképzés Pezsgőmedencék Szaunák Webáruházak Wellness Uszoda-wellness látványtervezés Vízkezelés Medencék teljes körű kivitelezése Egyéb

Magánhasználatú vagy közhasználatú a medence?

A Megrendelők (és sokszor az építész tervezők) számára gyakran meglepetésszerűen hat az az információ, hogy a társasházukba, vendégházukba tervezett kis úszómedence, gyerekmedence, esetleg pezsgőfürdő nem magán-, hanem közhasználatú medence.

 

1. A jelenleg hatályos 121/1996. Korm. rendelet (25 éves!) szerint:

  • Közfürdő az a zárt területen épített, épületen belül, illetve kívül elhelyezett nyilvános fürdési lehetőség (medence, kád, zuhany), ahol a szolgáltatások szabályozott feltételek mellett vehetők igénybe.
  • Magánmedence: saját használatra létesített, a nyilvánosság által igénybe nem vehető fürdő.

Az MSZ-EN 15288 szabvány pontosítja a fogalmakat:

  • Magán használat: A berendezést kizárólag a tulajdonos / bérlő / üzemeltető családja és vendégei használják, ide értve családi használatú bérelt házat is.
  • Közhasználat: A létesítmény mindenki számára, vagy egy meghatározott csoport számára van nyitva és nem csupán a tulajdonos / bérlő / üzemeltető és családja használja, függetlenül attól, hogy a vendégek fizetnek e belépődíjat.

Ez a meghatározás életszerűbb, mert egy társasházban, lakóparkban egyszerre igen sok fürdőző is lehet a vízben, a megfelelő vízminőséget egy magánhasználatura tervezett vízforgató berendezés nem tudja biztosítani, a fertőzésveszély ezért jelentős is lehet.

 

2. Melyek a lényeges eltérések a magánhasználatú, illetve a közhasználatú medence tervezése, létesítése és üzemeltetése között?

2.1. Engedélyeztetési eljárás, tervezés

  • Magánhasználatú medencék: a hatályos 312/2012 kormányrendelet szerint a magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó létesítése építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység.
    A beltéri magán medencék építése engedélyköteles, ez elsősorban építész-statikus tervezést igényel, a gépészeti rész csak egy rövid műleírás.
  • Közhasználatú medencék: a medencéket engedélyeztetni kell az építési hatósággal és az illetékes Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervezetével. Ha vízellátás és/vagy a csatornázás nem közműre csatlakozik (fúrt kút, szennyvíz tároló, kezelő), akkor vízjogi engedély beszerzése is szükséges.

Attól függően, hogy a medence magán-, vagy közhasználatú lesz, a tervezést az alábbi szabványok szerint kell végezni:

Magán medencék:

  • MSZ-EN 16582 Magánhasználatú medencék, szabvány sorozat
  • MSZ 15233 csak javasolt előírások

Közcélú medencék:

  • MSZ-EN 13451 szabványsorozat, uszodai berendezések biztonsági előírásai
  • MSZ 15233 (Vasbeton fürdőmedencék, építési és átvételi műszaki követelmények)
  • MSZ-EN 15288 (Fürdők, a tervezés és kivitelezés biztonsági követelményei),
  • MSZ 15234 (Fürdőmedencék vízkezelése vízforgatással)

 

2.2 Létesítés

A fontosabb különbségek:

  • A közhasználatú medencék – kevés kivétellel – csak túlfolyóvályús vízelvezetéssel készülhetnek.
    Az MSZ 15234 egy kivételt említ: ha a kiegyenlítő tárolót és/vagy a túlfolyóvályút helyhiány miatt nem lehet elhelyezni, a 60 m2-nél kisebb, 2-es típusú fürdők közhasználatú medencéi esetében – a gyermekmedence és a masszázsmedence kivételével – fölözős (szkimmeres) vízelvezetés is alkalmazható. A 2-es típusú fürdők (hotelek, fitness klubok, stb.) olyan létesítmények, ahol a fürdő, mint többletszolgáltatás van jelen a fő tevékenység mellett.
  • A közhasználatú medencék vízforgatását nagyobbra kell méretezni, mint egy ugyanolyan nagyságú magánmedencéét, a nagyobb használói létszám miatt.
  • A gyorsszűrők töltetmagassága (homok, zöldüveg) 800-1000 mm (szemcsemérettől függően) + támréteg.
  • A szűrőkből az öblítővíz elvezetése csak gravitációs úton történhet.

2.3 Üzemeltetés

  • A vízforgató berendezések szakszerű üzemeltetése (vegyszerezés, szűrők öblítése, előszűrők tisztítása, stb.) rendszeresen ismétlődő feladat, amelyhez külső szakcég, vagy betanított személy(zet) szükséges.
  • A 37/1996 NM rendelet előírja: A közfürdőmedencék mellett a teljes üzemidő alatt szakképzett uszodamesternek (úszómesternek) kell szolgálatban lennie.
    Ez az előírás váltja ki a legtöbb vitát, mert egy társasház kis úszómedencéjénél, vagy egy szálloda pezsgőfürdőjénél lehetetlen úszómestert biztosítani.
    Az EN-MSZ 15288-2 szabvány (Fürdők, az üzemeltetés biztonsági követelményei) előírásai életszerűbbek: A fürdők üzemeltetőinek el kell készíteni egy írásos egészségvédelmi és biztonsági Üzemeltetési szabályzatot… be kell azonosítani a veszélyeket, elemezni kell az azokkal kapcsolatos kockázatokat, meg kell határozni azokat a megfelelő szabályzatokat és utasításokat, amelyekkel megelőzhetők és kivédhetők a felmért kockázatok.

Gyakorlatban szakembernek kell felmérni a létesítmény adottságait, és megállapítani, hogy egy szálloda pezsgőfürdőjénél elég egy, a recepcióra bekötött kamera és vészcsengő,
illetve például egy nagy élménymedencénél akár 3 úszómester is kellhet, hogy az egész medencét át tudják tekinteni.

 

 

Borbély Tibor
vízgépészeti tervező, szakértő
www.uszodatervezes.hu

Szakmagyakorlási jogosultság

A Kormány 266/2013. (VII. 11.) rendelete az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről. A szakmagyakorlási tevékenység megkezdésének és folytatásának feltételei

6. § (1) Természetes személy a 3. § szerinti tevékenységeket akkor folytathatja, ha rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével. Természetes személy a 4. § szerinti esetekben köteles a tevékenység végzésére irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni.

(2) Cég akkor kezdheti meg és folytathatja a (4) és (5) bekezdés figyelembevételével az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 32. §-a szerinti építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, ha a vezető tisztségviselője, személyesen közreműködő tagja vagy munkavállalója rendelkezik az adott területen építészeti-műszaki tervezési szak vagy részszakterületi jogosultsággal,

Korábban volt lehetőség arra, hogy egy tervezővel, illetve tervezési jogosultsággal nem redelkező cég megbízzon külsö szakmbert, vagy céget tervezési munkával, mostantól csak olyan cég tervezhet, illetve köthet tervezési szerződést, amely maga rendelkezik a szükséges jogosultságú személlyel.

A rendelet 1. sz mellékletében végre nevesítve lett (mégha ellentmondásosan is) a fürdő és uszoda gépészet tervezése, ezt VZ-TEL (ez új kategória: Vízgazdálkodási építmények tervezési szakterület települési víziközmű tervezési részszakterület) és G besorolással (Építmények gépészeti tervezési szakterület) lehet végezni

Közhasználatú fürdőkre vonatkozó új szabványok

(Az MSZ-EN 15288 sz. szabvány meghatározása szerint közhasználatúnak minősül az a létesítmény, amely mindenki, vagy egy meghatározott csoport számára van nyitva, nem csupán a tulajdonos/a bérlő/az üzemeltető és családja részére, függetlenül attól, hogy a vendégek fizetnek-e belépődíjat)

A Magyar Szabványosítási Testület új székházában, új munkatársakkal 2011-ben elkezdődött a fürdőkkel, uszodatechnológiával kapcsolatos EN szabványok fordítása, a meglévő szabványok korszerűsítése, új szabványok készítése. A munka a Fürdőszövetség anyagi támogatásával, és külsős szakemberek bevonásával (Egyesületünket Borbély Tibor, Diós András és Lendvai Zoltán képviseli) folyik.

EN szabványok fordítása: 

- MSZ-EN 13451-1/2011 szabvány (Uszodai berendezések, 1. rész, általános biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek) fordítása elkészült, megvásárolható. 

- MSZ-EN 13451-3/2011 szabvány (Uszodai berendezések. 3. rész: A befúvások, a vízelvezetések és a vizes/levegős vízi élményelemek kiegészítő biztonsági követelményei és vizsgálati módszerei”) fordítása elkészült, megvásárolható

- MSZ-EN 1069-1/2010 szabvány (Vízicsúszdák 1. rész: Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek), és az MSZ-EN 1069-2/2010 szabvány  (Vízicsúszdák 2. rész: Utasítások)  fordítása elkészült, várható megjelenés: 2013 IV. negyedév.

- MSZ-HD 603464-7-702-2011 szabvány (Kisfeszültségű villamos berendezések. 7-702. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Úszómedencék és szökőkutak) szabvány fordítására 2013-ban kerül sor 

Új szabványok készítése:   

- MSZ 15234-2012 szabvány (Fürdőmedencék vízkezelése vízforgatással)    a megszűntetett ME 10-204/1995 sz. Műszaki Előírás helyett, megvásárolható  

- MSZ 15236-2013 (Uszodák és fürdők vízkezelése. Szűrők) szabvány elkészült, megvásárolható

- Meglévő szabványok korszerűsítése: 

- MSZ 15235/2011 szabvány (Fürdők munkavédelmi követelményei), az MSZ 10-275/1990 helyett, megvásárolható.  

- MSZ 15233/2012 szabvány (Fürdőmedencék, építés és átvétel műszaki követelményei) az Msz10-533/1-1990 helyett, megvásárolgató. 

- MSZ-04-209/3-1991, Sportlétesítmények, uszodák tervezési előírásai. A szabvány előírásainak nagy része már más, újabb szabványokban szerepel, ezért felül kell vizsgálni, hogy egyáltalán szükséges-e ez a szabvány, és ha igen, akkor mit tartalmazzon a korszerűsített szabvány

2015 medence pályázat képei