Szakembert keresek
Medencék párátlanítása Medence alapozás Medence burkolatok Medence élményelemek Medence építés Medence fűtés Medence gépészet Medence lépcső, létrák Medence szerkezetek Medence takarások Medencék téliesítése Medence tervezés Medence vegyszerezés Medence világítás Gőzkabinok Kerti és fürdő tavak Oktatás, továbbképzés Pezsgőmedencék Szaunák Webáruházak Wellness Uszoda-wellness látványtervezés Vízkezelés Medencék teljes körű kivitelezése Egyéb

I. Általános adatok

1. Az Egyesület neve:                            Magyar Uszodatechnikai Egyesület

 

2. Az Egyesület székhelye:                    4029 Debrecen, Kígyó utca 19.

 

3. Az egyesület működési területe:        Magyarország

 

4. Tagok a jelen Alapszabályban meghatározott feltételek szerint az egyesülési jog alapján egyesületet kívánnak létrehozni, mely a 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései alapján a tagok által önkéntesen, a tagok közös, tartós, a jelen Alapszabályban meghatározott célok folyamatos megvalósítására létrehozott, nyilvántartott tagsággal és önkormányzattal rendelkező szervezet, amely önálló jogi személy.

II. Az egyesület célja

1. Az egyesület célja, hogy Magyarországon non-profit szervezetként uszoda és wellness technikával kapcsolatos szakmai érdekképviseletet ellásson.

 

2. Ezen érdekképviselet keretén belül az egyesület tájékoztatja a tagságot a legújabb technikai információkról, jogszabályi háttérről, szakmai és etikai követelményeket fogalmaz meg és ajánl tagjai részére, uszodatechnikával kapcsolatos szakmai konferenciákat és egyéb oktatásokat, fórumokat szervez, nemzetközi kapcsolatokat létesít, illetve tart fenn. Képviseli tagjainak érdekeit a különböző társadalmi, gazdasági és politikai fórumokon.

III. Az egyesület vagyona

1. Az egyesület gazdasági tevékenységet nem folytat. Az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt, és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátást, és működésének fenntartását.
 

2. Működésének költségeit elsősorban a tagok befizetései biztosítják. Az egyesületi vagyon kezelése során úgy kell eljárni, hogy az megfeleljen a civil szervezetekre érvényes jogszabályi előírásoknak, közgyűlési, elnökségi határozatoknak.
 

3. Az egyesület tagjai az egyesület céljainak megvalósításához szükséges vagyont az alábbiak szerint bocsátják az egyesület rendelkezésére:

  1. / Egyesületi tagdíj
  2. / Az egyesületi tagdíj körébe nem tartozó egyesületi támogatások, felajánlások, akár az egyesület tagjai, akár más kívülállók részéről;
  3. / Amennyiben az a-b./ pontokban meghatározott befizetések az egyesület céljainak és feladatainak ellátásához nem elégségesek, az elnökség javaslata és a közgyűlés határozata alapján esetleges rendkívüli befizetések.

 

4. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a teljesített vagyoni hozzájáruláson túlmenően saját vagyonukkal nem felelnek. A már teljesített vagyoni hozzájárulás az egyesület tulajdonába kerül, azt az alapszabály rendelkezései szerint lehet a tagok részére visszafizetni.

 

IV. Egyesületi tagdíj

1.    Az egyesületi rendes tagdíj összege: 120.000,- Ft. A tagok a tagdíjat négy részletben negyedéves rendszerességgel, minden negyedév 15. napjáig kötelesek megfizetni az Egyesület bankszámlája javára, a befizetés jogcímének feltüntetése mellett történő átutalás, vagy az Egyesület pénztárába történő befizetés útján. Az Egyesület az Alapszabály módosítására vonatkozó szabályok szerint jogosult a tagdíj mértékét megváltoztatni.

 

2. Csökkentett tagdíj érvényes a mindenkori tagdíj 50 %-a mértékében a következő kategóriákra:

  • Csak tervezéssel és oktatással foglalkozó tag.
  • Átmeneti gazdasági nehézséggel küzdő rendes tag, amennyiben nincs tagdíjelmaradása, kérvényezheti az elnökségtől a csökkentett mértékű tagdíj egy évre szóló megállapítását.

V. Tagsági viszony

1. Az egyesület tagja lehet minden olyan természetes vagy jogi személy, aki az egyesület alapszabályát elfogadja és az alapszabály, valamint a közgyűlés által meghatározott vagyoni hozzájárulást (tagdíj) teljesítette.

 

2. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet uszoda- és fürdőépítéshez kötődő gazdasági tevékenységet már nem folytató, nyugdíjas, a szakmában elismert tervező, szakértő, vállalkozó természetes személy.
A tiszteletbeli tagként való felvételről a közgyűlés többségi szavazással dönt.
A tiszteletbeli tag tagdíjat nem fizet.

 

3. Tagfelvétel feltételei és eljárása

a./ A felvételhez két egyesületi tag ajánlása szükséges

b./ A felvételi kérelem elengedhetetlen melléklete a 30 napnál nem régebbi cégkivonat és aláírási címpéldány.

c./ Az elnökség előterjeszti a kérelmet a közgyűlésnek, ahol 75%-os hozzájáruló szavazattöbbség szükséges a felvételhez.

A fenti feltételek bármelyikének hiánya a tagfelvételi kérelem automatikus elutasítását jelenti.

 

4. Tagsági viszony megszűnik, ha:

a./ a természetes személy tag meghal, cselekvőképességét elveszíti, vagy korlátozottan cselekvőképtelenné válik

b./ a jogi személy tag jogutód nélkül megszűnik

c./ a tag kilép

d./ a tagot az alapszabályban foglaltak szerint az Egyesület kizárja

e./ a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával.

 

5. A kizárás lehetséges okai:

a./ A fizetési kötelezettség elmulasztása

b./ Etikai vétség

c./ Egyéb jogszabályt, Alapszabályt, vagy egyesületi határozatot súlyosan, vagy ismétlődően sértő, valamint az egyesületi céllal összeegyeztethetetlen magatartás.

 

6. Kizárási eljárás

a./ A fizetési kötelezettség elmulasztása esetén a tag 15 nap késedelem után írásbeli felszólítást és figyelmeztetést kap az Egyesülettől a fizetés 30 napon belüli teljesítésére. A fizetési felszólításnak tartalmazni kell a kizárásra, mint jogkövetkezményre való figyelmeztetést. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, az Elnökség kezdeményezi a Közgyűlés összehívását a kizárásról való döntés meghozatala érdekében. A Közgyűlés ülésén az Elnökség előterjesztése alapján indoklással és a jogorvoslati lehetőségekről szóló tájékoztatással ellátott, egyszerű szavazattöbbséggel meghozott írásbeli határozatával az érintett tagot kizárja tagságából, és törli a kizárt tagot a tagok nyilvántartásából. A már kiszámlázott tagdíj megfizetésének kötelezettsége változatlanul fennáll. Az elnökség eljárását bármely egyesületi tag, vagy szerv kezdeményezheti.

b./ Etikai vétség esetén az etikai bizottság által végrehajtott vizsgálat alapján a bizottság kizárási indítványt terjeszt elő az Etikai Kódexben meghatározottak alapján az elnökségen keresztül a közgyűlésnek. A kizárás kérdésében a közgyűlés egyszerű szavazattöbbséggel dönt indoklással és a jogorvoslati lehetőségekről szóló tájékoztatással ellátott írásbeli határozatával. Az Etikai Bizottság eljárását bármely egyesületi tag, vagy szerv kezdeményezheti indokolt, írásbeli előterjesztésével.

c./ Egyéb jogszabályt, Alapszabályt, vagy egyesületi határozatot súlyosan, vagy ismétlődően sértő, valamint az egyesületi céllal összeegyeztethetetlen magatartás esetén a tag kizárása felől a közgyűlés dönt 75%-os többséggel meghozott, indoklással és a jogorvoslati lehetőségekről szóló tájékoztatással ellátott írásbeli határozatával. A közgyűlés eljárását bármely egyesületi tag, vagy szerv kezdeményezheti a soron következő ülésre beterjesztett indokolt, írásbeli előterjesztéssel.

 

Az Elnökség a kizárási ok felmerülését, vagy a kizárási eljárás kezdeményezésére irányuló előterjesztés benyújtását követő 30 napon belül időpontra köteles a Közgyűlést összehívni. A kizárási eljárásban érintett tagot a Közgyűlésre meg kell hívni azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenérő történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárásáról lehetőleg az ezzel a napirendi ponttal összehívott első közgyűlési ülésen határozni kell, az ülést egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal lehet elhalasztani, de legkésőbb a kizárásra irányuló indítvány beérkezésétől számított 3 hónapon belül meg kell hozni a határozatot. A kizárást kimondó határozatot írásba kell foglalni és indoklással kell ellátni, az indoklásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozat ellen a kizárt tag a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában nyílt szavazással, 75%-os szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát az Elnökség 8 napon belül köteles a kizárással érintett tagnak kézbesíteni postai úton. A kizárással érintett tag a határozat hatályon kívül helyezése iránt a Ptk. 3:35-3:36. §-ai alapján bírósághoz fordulhat. A kizárásra okot adó körülményről vagy magatartásról való tudomásszerzést követő 1 év eltelte után a kizárási eljárás csak ismételt előterjesztés esetén folytatható le.

 

7. Ha a tag nem felel meg a jelen Alapszabályban a tagsági jogviszony tekintetében meghatározott tagsági feltételeknek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. A felmondásról a közgyűlés dönt.

 

8. Amennyiben az Egyesület tagjának tagsági viszonya bármely okból megszűnik, úgy az egyesület volt tagja a már befizetett regisztrációs díjra, illetve tagdíjra nem tarthat igényt, az az egyesület vagyonát képezi.

 

9.    A tiszteletbeli tagsági jogviszony megszűnik:

a/ a tiszteletbeli tag halálával;

b/ a tiszteletbeli tag bármikor, indoklás nélkül az Elnökséghez benyújtott írásbeli nyilatkozatába foglalt lemondásával,

c/ A tiszteletbeli tagi cím megvonásával.

 

10. A tiszteletbeli tagi cím az Alapszabályt vagy a Közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartás tanúsítása esetén vonható meg. Az eljárást bármely tag, vagy egyesületi szerv írásbeli indítvánnyal az Elnökségnél kezdeményezheti, az Elnökség az indítvány beérkezésétől számított 30 napon belüli időpontra köteles a közgyűlést ezzel a napirenddel összehívni. A tiszteletbeli tagok a közgyűlésre az indítvány mellékelésével meg kell hívni azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása a közgyűlés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. A közgyűlésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az eljárás során a tiszteletbeli tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tiszteletbeli tagi cím megvonása tárgyában hozott határozatot írásba kell foglalni és indoklással kell ellátni, az indoklásnak tartalmaznia kell a tiszteletbeli tagi cím megvonás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá az arra való figyelmeztetést, hogy az érintett tag a határozat hatályon kívül helyezését kérheti a bíróságtól a Ptk. 3:35-3.36. §-ai alapján. A határozatot a taggal a 8 napon belül az Elnökség közli postai úton. A tiszteletbeli tagi cím megvonására okot adó magatartásról való tudomásszerzéstől számított 1 év elteltét követően az eljárás csak ismételt indítvány esetén folytatható le. 

VI. A tagok jogai és kötelességei

1. Az Egyesület tagja:

  1. részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein
  2. választhat és választható az egyesület szerveibe, illetve tisztségeire (jogi személy tag esetén bejegyzett képviselő útján), amennyiben a tisztséggel kapcsolatos követelményeknek megfelel és vele szemben jogszabályban vagy Alapszabályban meghatározott kizáró vagy összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
  3. jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati joggal rendelkező tag esetén szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, minden kérdésben véleményt nyilvánítani, kérdéseket feltenni, javaslatokat, és észrevételeket tenni. Jogosult az elnökség felé észrevételt tenni.
  4. az egyesület szerveinek törvénysértő határozatát – a tudomására jutásától számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.

 

2. A tag köteles eleget tenni az alapszabályban és a közgyűlési határozatokban meghatározott kötelezettségeinek, valamint tudásának, szakmai képzettségének és képességének megfelelően lehetőleg személyes közreműködéssel is segítenie kell az Egyesület céljának elérését.

 

3. Jogi személy tagok jogaikat és kötelezettségeiket bejegyzett képviselőik útján gyakorolhatják.

 

4.    A tiszteletbeli tag:

  1. köteles az Alapszabályt és a Közgyűlés határozatait betartani;
  2. nem veszélyeztetheti az Egyesület céljainak megvalósítását és az Egyesület tevékenységét;
  3. szavazati joggal nem rendelkezik, az Egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt;
  4. az Egyesület szakbizottsági tagjának választható.

VII. Az Egyesület szervezetei, tisztségviselői és feladataik

A./ Az Egyesület szervezetei

 

  1. Közgyűlés
  2. Elnökség
  3. Felügyelő bizottság
  4. Etikai bizottság
  5. Szakbizottságok

 

Az egyes szervezetek működési szabályait és feladatait a szervezetekre vonatkozó alábbi rendelkezések tartalmazzák.

 

1.    Közgyűlés

 

Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.

 

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok legalább 51%-a jelen van. Ha a közgyűlés határozatképtelen, akkor 8 napon belül megismételt közgyűlést kell összehívni kizárólag az eredeti meghívóban szereplő napirendi pontok tekintetében. A megismételt közgyűlés a jelenlévő tagok számától függetlenül határozatképes.

A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés időpontját és helyét az első alkalommal összehívott közgyűlés meghívójában fel kell tüntetni.

 

A közgyűlés határozatait – az alapszabály eltérő rendelkezéseit kivéve – nyílt szavazással, 51%-os szavazati többséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

 

A közgyűlést az Egyesület székhelyére az elnök hívja össze írásban, a napirend közlésével. A meghívó elküldése és a közgyűlés napja között legalább 15 napnak kell lennie. A meghívónak tartalmaznia kell az Egyesület nevét és székhelyét, az ülés idejét és helyszínét, az ülés napirendjét olyan részletességgel, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

 

A közgyűlést évente legalább egyszer, minden év május 20. napjáig össze kell hívni.

 

A tagok 10%-a írásban – az ok és a cél megjelölésével – kezdeményezhetik a közgyűlés összehívását. Ha a megkeresés átvételétől számított 30 napon belül az elnök a közgyűlést nem hívja össze, a kezdeményező tagok a közgyűlést az alapszabályban meghatározott módon összehívják, vagy a közgyűlés összehívása érdekében a törvényességi felügyeletet gyakorló szervet megkereshetik. Az elnökség megkeresésén az elnökhöz küldött megkeresést kell érteni.

 

A közgyűlés az ülés megnyitása után elfogadja az ülés napirendjét, és megválasztja a közgyűlés tisztségviselőit (a jegyzőkönyvet vezető és hitelesítő tagot, a szavazatszámlálókat). A közgyűlést az Elnök vezeti le. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, a határozatokra leadott szavazatokat. A közgyűlésen meghozott határozatokat az Elnök a szavazást követően nyomban kihirdeti. A jegyzőkönyvet az Elnök és a hitelesítőnek megválasztott tag írja alá. A jegyzőkönyv melléklete a jelenléti ív. A jegyzőkönyvbe bármely tag betekinthet, és saját költségére kérheti az elnökségtől a jegyzőkönyv kivonatának vagy másolatának kiadását.

 

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

-       közgyűlés tisztségviselőinek megválasztása (levezető elnök, jegyzőkönyvvezető, kettő hitelesítő tag),

-       háromtagú szavazat számláló bizottság megválasztása,

-       az alapszabály módosítása,

-       az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása,

-       az egyesület tisztségviselőinek megválasztása, tiszteletdíjuk megállapítása, és visszahívása,

-       az éves beszámoló – ezen belül az elnökségnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása,

-       az éves költségvetés elfogadása,

-       az egyesület éves munkatervének elfogadása,

-       az Egyesület vezető tisztségviselői felett a munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll,

-       az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, felügyelő bizottsági tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt,

-       a jelenlegi vagy korábbi egyesületi tagok, vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok, vagy más egyesületi szervek tagjai ellen kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,

-       felügyelő bizottsági tagok megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

-       könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

-       végelszámoló kijelölése,

-       egyesületi tag kizárása a V./5 b./ és c./ pontban meghatározottak szerint,

-       döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

 

2.    Elnökség

 

Az Egyesület ügyvezető szerve a legalább háromtagú elnökség, amely az elnökből és a mindenkor páros számú elnökségi tagokból áll. Az elnökség létszámát a közgyűlés határozza meg.

 

Az Egyesület elnökét és az elnökség tagjait a közgyűlés titkos szavazással 51%-os szavazati többséggel négy év időtartamra választja.

 

Elnökség tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet elnökségi tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet elnökségi tag, akit a vezető tisztségviselői foglalkozástól vagy tevékenységtől, vagy az Egyesület által folytatott tevékenységtől jogerősen eltiltottak.

 

Az elnökség ügyrendjét maga határozza meg és szükség szerint ülésezik. Üléseit az elnök hívja össze írásos meghívóval, a napirend közlésével. Az elnökség határozatait nyílt szavazással, a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az elnökségi ülés határozatképes, ha azon a mindenkori elnök és kettő elnökségi tag jelen van. Az elnökség a közgyűlések között csak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó ügyekben dönthet, irányítja, szervezi és segíti az Egyesület tevékenységét, végrehajtja, ill. végrehajtatja a közgyűlés határozatait.

 

Az elnökség két tagjának indítványára rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni.

 

Ha a későbbiekben a közgyűlés nagyobb létszámú elnökség felállítását határozza el, az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon az elnökségi tagok fele plusz egy fő jelen van.

 

Az elnökség jelen alapszabály alapján jogosult az egyesületi munka adminisztrációs, ill. egyéb szakfeladatainak ellátására egyesületi titkárt alkalmazni. Szerződtethet továbbá a titkársági feladatok, valamint a könyvelés ellátására vállalkozást, ill. könyvelő céget is.

 

Az elnökség hatásköre:

-       Tagfelvételi és -kizárási ügyek előkészítése és végrehajtása (V./5/a.)

-       Szakbizottságok létrehozása, ellenőrzése és megszüntetése

-       Részvétel a napi operatív feladatok végrehajtásában

-       Az Egyesület képviselete társszervezetek rendezvényein

-       Beszámolók készítése és előterjesztése a közgyűlés részére

-       Éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése

-       Az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala, végrehajtása

-       Az Egyesület jogszabály vagy Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése

-       A közgyűlés összehívása, napirendi pontjainak meghatározása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése

-       Részvétel a közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre

-       A tagság nyilvántartása

-       Az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése

-       Az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzés

-       Az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata, és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele.

 

Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a./ az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b./ az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c./ az Egyesület céljainak elérése veszélybe került. Az ilyen okból összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

3.    Felügyelő bizottság

 

A felügyelő bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés választja meg titkos szavazással 51%-os szavazati többséggel négy évre. A felügyelő bizottság az elnökből és két bizottsági tagból áll. Működésére az elnökség működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

A felügyelő bizottság hatásköre:

 

-       ellenőrzi az Egyesület gazdálkodását,

-       ellenőrzi az Egyesület működésének törvényességét,

-       a Felügyelő bizottság tagjai tanácskozási joggal vesznek részt az elnökségi ülésen,

-       egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az Alapszabály, az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

 

4.    Etikai bizottság

 

Az etikai bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés választja meg titkos szavazással 51%-os szavazati többséggel négy évre. Az etikai bizottság az elnökből és két bizottsági tagból áll. Működésére az elnökség működésére vonatkozó, valamint az Egyesület Etikai Kódexében rögzített szabályokat kell alkalmazni.

 

Az etikai bizottság feladata az Egyesületen belül felmerülő etikai problémák feloldása.

 

A bizottság munkáját lehetőségei szerint saját hatáskörében végzi. Szükség esetén bevonhatja elsősorban a felügyelő bizottságot, továbbá amennyiben költségvonzata van, az elnökség engedélyével külső szakértőt is megbízhat.

 

5.    Szakbizottságok

 

A szakbizottságok feladata az Egyesület céljai érdekében végzett kollektív munka. Az Egyesület szakmai munkájában a tagok eseti szakbizottságok keretében vesznek részt, legjobb szakmai tudásuk szerint, figyelembe véve az egyesületi tagok által folytatott tevékenységekre vonatkozó nemzeti és nemzetközi szabványok, rendeletek és előírások változásait.

 

Szakbizottság létrehozása, megszüntetése az elnökség jogköre. A bizottság elnökét az elnökség választja meg.

 

A szakbizottságokat a bizottsági elnökök irányítják. A tagság önkéntes, létszámában nem korlátozott és az Egyesület elnöksége, ill. a szakbizottsági elnök kéri fel a tagot/tagokat adott esetben akár egyetlen meghatározott feladat elvégzésére.

 

Bizottsági elnökök személyében bekövetkező változás esetén az elnökség feladata új tagot felkérni és delegálni.

 

B./ Az Egyesület tisztségviselői

 

  1. Elnök
  2. Az elnökség tagjai
  3. Felügyelő bizottság elnöke és tagjai
  4. Etikai bizottság elnöke és tagjai
  5. Szakbizottságok tagjai
  6. Titkár

 

Az elnök, elnökségi tagok, a felügyelő bizottság elnöke és tagjai, valamint az etikai bizottság elnöke és tagjai megbízatása az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában négy év időtartamra szól.

 

A tisztségviselők megbízása megszűnik:

  1. A megbízási időtartam lejártával
  2. Az etikai bizottság előterjesztése alapján 51%-os szavazati többségű közgyűlési határozattal
  3. Természetes személy esetén, ha a természetes személy tag meghal, cselekvőképességét elveszíti, vagy korlátozottan cselekvőképessé válik, illetve amennyiben a természetes személy tag kilép az Egyesületből, jogi személy jogutód nélküli megszűnésével
  4. Jogi személy delegáltja esetén, amennyiben a jogi személy visszavonja a delegált képviseletre vonatkozó megbízatását.
  5. Amennyiben a választott tisztségviselő lemond a megbízatásról
  6. Megszüntető feltételhez kötött megbízás esetén a feltétel bekövetkezésével
  7. Visszahívással
  8. Vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkezésével.

 

1. Elnök

 

Az egyesület elnöke egyben az Egyesület képviselője, aki önállóan jár el.

Az elnök feladata különösen:

-       képviseli az Egyesületet jogi és magánszemélyek, továbbá hatóságok előtt,

-       vezeti és irányítja az elnökség üléseit,

-       összehívja a közgyűlést és az elnökségi ülést,

-       az elnökség felhatalmazása alapján az Egyesület nevében szerződéseket köthet, és kötelezettségeket vállalhat azon feladatok ellátása, melyre a közgyűlés vagy az elnökség felhatalmazza,

-       munkáltatói jogokat gyakorolja az Egyesület alkalmazottaival szemben,

-       irányítja és ellenőrzi a titkár munkáját.

 

2. Elnökség tagjai

 

Az elnökség tagjainak feladata különösen:

-       részt venni az elnökségi üléseken és a közgyűlésen,

-       az elnök munkáját segíteni az egyesületi határozatok végrehajtásában,

-       felügyelni az egyesületben zajló munkát, a titkár tevékenységét.

 

3. Felügyelő bizottság elnöke és tagjai

 

A felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátáshoz szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

 

Felügyelő bizottság hatásköre:

-       ellenőrzi az Egyesület gazdálkodását,

-       ellenőrzi az Egyesület pénzügyeit,

-       a Felügyelő bizottság tagjai tanácskozási joggal vesznek részt és az elnökségi ülésen.

 

4. Etikai bizottság

 

Az etikai bizottság működését az Egyesület Etikai Kódexe szabályozza.

 

5. Szakbizottságok tagjai

 

A szakbizottságok munkáját mindenkor a létrehozásukat indokoló feladatkör határozza meg.

 

6. Titkár

 

Biztosítja az egyesületben zajló folyamatos munkát.

A titkár feladata különösen:

-       Előkészíti és végrehajtja az elnökség döntéseit.

-       Előkészíti az elnökség üléseit, a közgyűlést, biztosítja működésüket.

-       Folyamatosan intézi az Egyesület ügyeit az elnökségi ülések között, az elnökség határozatainak megfelelően és beszámol az elvégzett munkáról.

-       Az elnök megbízása alapján eljárhat az Egyesület érdekében jogi és magánszemélyeknél, hatóságoknál.

-       Elvégzi (irányítja) az Egyesület zavartalan működését biztosító adminisztratív munkát.

-       Felelősen kezeli az Egyesület vagyonát.

-       A számviteli törvény előírásainak megfelelően nyilvántartja az Egyesület kötelezettségeit.

-       Gondoskodik az esedékes számlák időbeni teljesítéséről. Ennek kapcsán havi pénzforgalmi kimutatást vezet a fizetési kötelezettségekről, az Egyesület bankszámlája egyenlegének és a várható bevételek kimutatásával. Minden szükséges kiadást e-mailben engedélyeztet az elnökkel.

-       Vezeti a pénztárkönyvet.

-       Havi rendszerességgel átadja a könyvelőnek a számlákat, pénztárbizonylatokat és bank-kivonatokat

-       Gondoskodik a tagdíj és egyéb (rendezvény, oktatás, stb.) számlák időbeni kiállításáról, figyelemmel követi a befolyásokat.

VIII. Egyesület megszűnése

Az Egyesület megszűnik, ha

a./ a közgyűlés döntése alapján átalakul,

b./ a közgyűlés 75 %-os többséggel kimondja megszűnését,

c./ a bíróság megszünteti, és az Egyesületet a bíróság a nyilvántartásból törli,

d./ az Egyesület megvalósította a célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg

e./ az Egyesület tagjainak száma 6 hónapon keresztül nem éri el a 10 főt.

Az Egyesület a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.

A közgyűlés nem dönthet az Egyesület megszüntetéséről, ha az Egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy az Egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

Az Egyesület megszűnése esetén – hitelezők kielégítése után – vagyonáról az alapszabály előírása, vagy a legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a végelszámoló feladata.

Ha az Egyesület jogutód nélkül szűnt meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a civil szervezetek támogatása céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg. A vagyon felhasználására vonatkozó adatokat a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni

IX. Vegyes rendelkezések

Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

Az Egyesület törvényességi felügyeletét az Ügyészség látja el.

Az Egyesület gazdálkodását éves költségvetés alapján végzi, vagyonával önállóan gazdálkodik.

A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv (Ptk.). az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. (Ectv), a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. Tv. (Cet.), illetve a civil szervezetekre vonatkozó egyéb jogszabályokat kell alkalmazni.

 

Cegléd, 2015. november 28.

2015 medence pályázat képei